Dia naplója

Ezt a blogot azoknak írom, akik fontosak számomra és sajnos nem lehetnek velem az 1600 km-es távolság miatt.

Naptár

április 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Linkblog

Piac II.

2009.05.23. 23:00 | Dajana | komment

Most már bátran állíthatom, hogy a piac megszállottja lettem! A mai szerzemények között szerepelt többek között 7 db mangó 1 fontért (a boltban 1 darab kerül annyiba) és 1 kg eper szintén 1 fontért! Az összes gyümölcs finom, érett, édes volt, nyam-nyam!

Most hosszú hétvégénk van, hétfő megint munkaszüneti nap. Te jó ég, 3 napig boldogítjuk egymást... Csak éljük túl! :) :) :)

Pár hetes késéssel ugyan, de végre összeeszkábáltam a brüsszeli kirándulásunk történetét. Visszamenőleg május 1-2-3. alatt keressétek. Valamikor a fotókat is küldöm majd...

Piac

2009.05.16. 23:30 | Dajana | komment

Az ominozus defekt utan ma vettem ujra elo eloszor a bicomat, Gabimmal attekertunk Lewishambe. Bar szerintem eleg gaz kornyek, 3 emberbol 2 fekete, es lefogadom, hogy minden masodiknal van kes. (Persze ez csak az en szemelyes velemenyem.) Sajnos jelenleg ez a legkozelebbi olyan hely, ahol minden szukseges/hasznos bolt megtalalhato egy helyen. Bicokat lezartuk mindenfele letezo lakattal, de ha valaki el akarja lopni, az ugyis megtalalja a modjat. Vegigjartuk a szokasos uzleteket, majd mielott indultunk haza, kivancsisagbol megneztem a Shopping Mall elotti piac kinalatat es igencsak elcsodalkoztam. Sokkal olcsobb mindenfele zoldseg es gyumolcs, mint a szupermarketekben! Hogy ezt eddig en miert nem tudtam??? Peldaul: az uzletben egy 300 grammos brokkoli kerul 1 fontba, itt 1 kilot adtak annyiert. Atlagosan fele annyiba kerulnek a piacos termekek, mint a nagy szupermarketekben, vagy akar meg kevesebbe! Mostantol csak itt fogok zoldseget es gyumolcsot venni. (Es persze megprobalom majd a leheto leggyorsabban elintezni a vasarlast, ha egyedul leszek, mert utalom ezt a kornyeket.)

A defekt :S

2009.05.09. 19:30 | Dajana | komment

A vadiúj bicóm megtalálta a lehető legnagyobb szöget! Ez volt kb. a harmadik útja, mióta megvettem, és akkora defektem lett, hogy szó szerint lifegett a hátsó kerekem! És ez persze nem a házhoz közel történt, haza kellett tolni, vagyis nem tolni, mivel a hátsó kereket meg kellett emelni. Elég macerás volt. Gabikám megragasztotta két helyen is, de mint kiderült volt rajta több apró kis lyuk, így ment a kukába. Mehettem a Halfordsba új belső gumit venni (ugyanoda, ahol reggel ingyen beállíttattuk a fékeket meg a váltókat... Ingyen? Úgy értem elfelejtettünk fizetni...).

Filmharmonic

2009.05.08. 23:55 | Dajana | komment

Cegen keresztul sikerult vennem felaron jegyet a Royal Albert Hall ma esti eloadasara: Filmharmonic. A cimbol kikovetkeztetheto, hogy a kiralyi filharmonikus zenekar koncertjerol van szo, a szojatek pedig arra utal, hogy hires filmek, sorozatok zeneibol lett osszeallitva a 2 oras program. Tobbek kozott elhangzott a Mission:Impossible, Star Wars, Ghost busters, Lord of the rings, Pirates of the Caribbean, Dallas, Harry Potter zeneje.

Nagyon tetszett az egesz, hihetetlen elmeny volt! Raadasul most voltam eloszor a Royal Albert Hallban. Tobben is mentunk a cegtol, az eloadas utan pedig csinaltunk kozos fotot. Az egyetlen ciki az volt, hogy ebedidoben elmentem bevasarolni a Sainsbury'sbe, igy este egy undorito narancssarga szatyorral kellett mennem egy ilyen posh helyre. Amikor csinaltuk a kozos fotot, probaltam eldugni, hat nem tudom mennyire sikerult, majd kiderul, amikor bekerul a company newsletterbe! (Ajjajjaaaajj, mindenki rajtam fog rohogni....)

A koncertnek 10 ora utan lett vege, nehanyan elindultunk S.K. tube station fele. Mivel szinte mindenki London nyugati reszen lakik es nem ismerik a kornyeket, mondtam, hogy majd en vezetem oket, hiszen ugyis ott dolgoztam a Science Museumban tavaly, ismerem a jarast. Hat persze. Konyorgom valljuk mar be: a nok nem tudnak tajekozodni!!! Foleg nem sotetben. Egy laza negyed oras bolyongas utan visszaertunk a Royal Albert Hallhoz, vagyis ahonnan indultunk. Elo a GPS-ek, mindenki jo merges volt ram. Vegul csak megtalaltuk az allomast, en siettem Charing Crossra, hogy elerjem az egyik utolso vonatot. Igy ertem haza fel 12-re.

Belgium 3. nap

2009.05.03. 18:00 | Dajana | komment

Úgy gondoltuk az a legokosabb megoldás, ha gyorsan kijelentkezünk, otthagyjuk a cuccainkat megőrzésre, és bemegyünk Brüsszel belvárosába nézelődni. Persze előtte kitöltöttem a kis kérdőívet, ami a szobában volt - hangot adtam enyhe nemtetszésemnek - és leadtam a recepción.

Felszálltunk a metróra/villamosra (fene se tudja már, melyik mi volt) - persze továbbra is jegy nélkül - és elmentünk a város másik végébe. Onnan indultunk el visszafelé gyalog, és megnéztük, amit érdemes. Kiruccantunk az Európai Uniós környékre is. Vasárnap lévén teljesen kihalt volt minden, de el tudom képzelni milyen nyüzsi lehet ott hétköznap. Tetszett, ahogy az országok zászlói sorakoztak egymás mellett a bejáratnál. Maga a kifejezés, hogy "Európai Parlament", ki volt írva minden tagország nyelvén. Meglepődtünk, hogy az egyik épületet Antall Józsefről nevezték el, én legalábbis nem tudtam előtte. Gabikám itt már csak vonszolta magát, de én rendíthetetlen voltam. Parkba be, parkból ki, séta a főúton, újabb liget, szökőkút, szobrok, miegymás. Nagy kedvenceim voltak a szépen, formára nyírt kertek, parkok, ebből jó sokat láttunk.

Érdekesség: több nagy épület falán is láttunk Tin-Tin-es képeket. Tudjátok, az a szőke belga fiú a fehér kutyájával. És ezek nem sima rajzok voltak, hanem a házak teljes oldalát beborító, 20-30 méteres képek. Az ország jelképe, a pisilő pucér kisfiú Manneken Pis ezúttal fel volt öltöztetve, ha jól láttam újságírónak. És nem, nem folyt sör a fütykösből! Szóval átverés volt a legenda!

Miután rongyosra jártuk a lábunkat, visszamentünk a hotelbe a cuccainkért, onnan pedig irány az állomás és a vonatunk. Este 10 körül értünk haza a lakásba. Hamar elszaladt az a 3 nap, de nagyon jól éreztük magunkat és szerencsére az időjárás is kedvezett. Már alig várjuk a következő kiruccanást, legközelebb Párizsba megyünk augusztus elején. :)

Belgium 2. nap

2009.05.02. 18:00 | Dajana | komment

Eléggé megviselt minket az előző éjszaka, így reggel sokáig aludtunk. Sikerült arra kelni, hogy a sok marha kiabál a folyosón, meg a szobalány porszívózik a szomszéd szobában. 10-kor elindultunk a vasútállomásra - aznap már tujáztunk a metrón/villamoson, nagyon úgy tűnt, hogy senki nem ellenőrzi a jegyeket, akkor meg felesleges venni. Az előzetes utánajárásnak köszönhetően megtudtuk, hogy a Eurostar jegyünk bizonyos feltételekkel használható a belga vonatokon is, így ingyen jutottunk el Bruges-be. 1 óra volt az út oda, egyetlen érdekes dolog történt közben: jött a kalauz és kérdezte, hogy van-e jegyünk. Mondom, hogy igen, de nem vettem elő. Erre fogta magát és továbbállt! Nem is kérte el, nem is ellenőrizte egyáltalán. Hihetetlen...

Bruges még Brüsszelnél is kisebb város. "Észak Velencéjé"-nek is nevezik a csatorna-hálózata miatt. Nagyon hangulatosak a kis utcák, csendes, tiszta, rendezett. Imádnivaló! Mindenki biciklivel jár, autót be sem engednek a központba. Akinek van kedve, lovaskocsival is bejárhatja a várost, de úgy tűnt a hajókázást előnyben részesítik a turisták. (Amiből mellesleg rengeteg volt.) És virág virág hátán! A történelmi városközpont, a sok macskaköves utcácska az Unesco világörökség része. Rengeteg régi épület található Bruges-ben, igazi közepkori hangulatot kölcsönözve a városnak. És persze itt is az elmaradhatatlan belga csoki. Nyammm!! Ennyi csokoládéboltot még az életben nem láttam. És olyan szépen el vannak rendezve, hogy az ember már oda se mer nézni, mert beindul a nyáltermelődése. Minden egyes kirakatot megcsodáltam, tágra nyílt szemekkel szívtam magamba a látványt. Fogyókúrázók, Belgiumba ne menjetek! :)

Sokat sétáltunk, bejártuk a város nagy részét, hamar elszaladt a nap. Sajnos az elemeink idő előtt lemerültek, így aznap csak 120 kép készült. (A három nap alatt összesen több mint 500!) Útban az állomáshoz csodaszép parkokon mentünk keresztül. Ott is mindenfelé virágok, gyönyörű szökőkutak, ligetek. Ha beszélnék franciául, Bruges esélyes lenne a "hol telepedjünk le?" kategóriában. :)

A visszaút nyugis volt, szinte félálomban voltunk mindketten. Mikor megérkeztünk Brüsszelbe, rögtön mentünk vissza a hotelbe, mert nagyon fáradtak voltunk. Sajnos már az utca végén láttuk, hogy megint buli van az étteremben, így mentünk egyenesen a recepcióhoz és kértünk másik szobát. Mondtuk, hogy senki ne várja tőlünk, hogy még egy éjszakát eltöltsünk abban a hangzavarban. Szegény fickó nem is ellenkezett. Összerámoltuk a cuccainkat és átköltöztünk az új szobába. Nem volt totál csend, de mérföldekkel jobb volt, mint az előző, legalább tudtunk aludni. Szerencsére voltak angol nyelvű csatornák is a tévén, így nem kellett a hülye francia/holland makogást hallgatni. Bár sok jelentősége nem volt, mert amint letettem a fejem a párnára, már aludtam is... (Gabinak persze még volt ereje bűvölni a laptopot egy kicsit!)

Belgium 1. nap

2009.05.01. 18:00 | Dajana | komment

Előző este megpróbáltunk hamar lefeküdni, hiszen hajnali 6-kor kellett kelnünk. Félálomban úgy-ahogy sikerült elkészülnünk, irány a 7 órási vonat. Nekem még megvolt a travelcardom, csak Gabi vett jegyet. Szokásához híven beállt az automatához, de kiderült, hogy nincs benne jegy. Az időzítés a lehető legrosszabb volt. A vonat már gurult be az állomásra, de most muszáj volt jegyet vennie a London Bridge-i kapu miatt. Szegény rohant az ablakhoz, én a vonathoz. Már csipogott az ajtó, hogy csukódna, de mivel fogtam, így Gabi is fel tudott jutni az utolsó utáni pillanatban. :)

Egy ilyen indítás után elgondolkoztam, hogy ugyan mi lesz itt még később... Na mindegy, ügyesen és időben kiértünk St. Pancrasra, onnan mennek a Eurostar vonatok. Elő a kinyomtatott visszaigazolást, beálltunk a sorba, de kiderült, hogy előbb a jegyeket kell kiváltani. Sorból kiállás, vissza egy Eurostar automatához, adatok bepötyögése, bankkártya leolvasása, jegyek megszerzése. Újra vissza a sorba, ezúttal már a tényleges jegyekkel. Ezután jött a szokásos ellenőrzés, mint a reptéren: táskák/bőröndök át a röntgenen, utasok keresztül a fémkapun, majd útlevélcsekk a szigorú arcú határőröknél. Nem tudom miért, de minden egyes alkalommal meg vagyok győződve róla, hogy engem most biztos nem engednek át valamiért. Persze ezúttal sem volt gond. (Miért lenne?) Miután átjutottunk mindenen, még ücsörögtünk a beszállókapunál több mint fél órát. Szerencsére Drágámmal nem volt sok gond az út során, ha nála van a PSP, el van a szentem, mint a befőtt. :)

Maga az út esemenytelenül zajlott, főleg mikor a Csalagútban voltunk. Bár kicsit rossz volt belegondolni, hogy egy hosszú darabon (39 km) a tenger alatt megyünk (nem vagyok klausztrofóbiás... nem vagyok klausztrofóbiás...), semmivel sem rosszabb, mint 10.000 méter magasban repülni.

2 óra vonatozás után megérkeztünk Brüsszelbe, a Gare du Midi-re. Ez pontosan a város másik végében volt, mint a hotelünk. Kitaláltuk, hogy aznapra veszünk napijegyet. Automata nem volt sehol kirakva, így megkérdeztünk egy információs emberkét. Nem volt segítőkész, elhajtott máshova. Átmentünk egy másik információhoz, az úgy nézett ránk, mintha bolondok lennénk, mert ő ugyan még nem hallott napijegyről. Na mondom még csak most érkeztem, de már nem szeretem ezt az országot. Végül lementünk a mozgólépcsőn a metró szintjére (mindezt fél óra szerencsétlenkedés után), és akkor vettük észre, hogy bizony ott kell jegyet venni. Mint később kiderült ez teljesen felesleges, mert egyszer sem ellenőriztek aznap, így a másik két napra már nem is vettünk jegyet egyáltalán. Na jó, megnéztük mivel kell mennünk, természetesen először rossz metróra szálltunk. Ez rendszeres volt a három nap során, szerintem nagyon idétlenül van megoldva az egész. Londonban annyira egyértelmű minden! Továbbá arra is sikerült nagynehezen rájönnünk, hogy eléggé átalakították a metrórendszert, és 1 hónappal az érkezésünk előtt kezdték el élesben tesztelni. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy hiába volt metrótérképünk, az már nem volt aktuális. Azóta épültek újabb vonalak és át is számozták őket. Elég furcsának találtuk, hogy nem volt ez az információ sehol kiplakátolva. Igaz az állomásokon ki volt téve egy-egy új térkép, de nem volt szórólap, nyomtatott verzió, amit esetleg a szerencsétlen külföldi magával vihetne. Végül csak sikerült eljutnunk a Gare du Nord-ra, onnan csak pár perc volt a hotel. Sok szép, magas üvegépület volt a környéken. Maga a hotel is szép volt, bár rontotta az összképet az épület előtti építkezés látványa. Még csak 1 óra volt, mikor megérkeztünk, check-in csak 2-től volt. Addig laptop elő, free wireless internet. (Biznisz, eBay, stb. Igaz, Életem?) Kajcsiztunk, kifújtuk magunkat. 2-kor végre megkaptuk a szobánkat. Szerintem szép volt, tágas és modern, bár 4 csillagot nem érdemelt volna. Mindenesetre a széf okos ötlet volt.

Miután elrendezkedtünk, indultunk vissza a metróhoz, hogy kimenjünk az Atomiumhoz és a Mini-Europe-hoz. Amúgy elég fura arcok vannak Brüsszelben, nem gondoltam volna, hogy több a paki, mint Angliában. Az emberek alapjáraton nem segítőkészek, és a "köszönöm" meg a "bocsánat" szavakat sem használják sűrűn.

Az Atomium, Brüsszel jelképe hatalmas. Akinek esetleg nem ugrik be: ez egy 9 gömbből álló acél építmény, ami a vas kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban (igazából egy csúcsára állított kocka :D ). 102 méter magas, tömege 2400 tonna, a gömbök 18 méter átmérőjűek. Az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült el. Eredetileg csak az expo fél éves időtartamára akarták megtartani, de olyan népszerű volt, hogy véglegesítették. Az Atomium lábánál található a Mini-Europe nevű attrakció, ami véleményem szerint óriási élmény! Ez egy hatalmas alapterületű park, ahol több mint 300 híres-neves európai épület, városrészlet, érdekesség található az eredetihez képest 1:25 méretben. A bejáratnál kapsz egy kis info füzetet, amiben olvashatsz mindegyikről. (Bevallom volt olyan, amit nem ismertem fel, így jól jött a segítség.) Magyarországot a budapesti Széchenyi fürdő képviselte, hatalmas alapterületen. Egyszerűen gyönyörű volt! További kedvenceim, amelyektől elállt a lélegzetem: Velence a kis gondolákkal; a párizsi Sacre Coeur; a spanyol Santiago de Compostela-i katedrális; a vilniusi egyetem; Pisa városa. A Big Ben + Parlament is szép volt, valószínűleg jobban értékeltem volna, ha nem látnám az eredetit minden áldott nap. :) Közel 3 órát töltöttünk itt el, minden egyes épületről csináltunk fényképet. Szerencsére az idő is nagyon jó volt, szépen sütött a nap. A Mini-Europe után beültünk egy caféba, én ettem egy nagyon finom (overpriced) fagyikelyhet, Gabcsi pedig egy zöld színű, nem valami bizalomgerjesztő (szintén overpriced) koktélt.

Elindultunk vissza a hotelbe - újabb utazás azzal a borzasztó metróval -, de úgy döntöttünk, hogy leszállunk a városközpontban és nézelődünk egy kicsit.  Körbejártuk a híres Grand Place főteret, megkerestük a Manneken Pis-t is. Ez a szobor egy pisilő kisfiú, a belgák nagyon büszkék rá. Meglepően pici, és egy apró kis utcasarkon található. Több mint 600 jelmeze van, és ünnepélyes keretek között szokták időnként felöltöztetni. Ilyenkor állítólag sört pisil víz helyett. (Na ebből kíváncsi vagyok, mi igaz.) Mindenesetre most pucér volt. Viszont ami nekem ennél is jobban tetszett, az a rengeteg csokoládé üzlet. Akárhova néz az ember, mindenhol csoki van a kirakatokban, egymás hegyén-hátán sorakoznak az ilyen üzletek! Gyönyörű látvány! Természetesen vettünk is, de méregdrága volt. De úgy egyébkent minden. London ehhez képest igencsak olcsó.

Mikor már tényleg alig tudtuk vonszolni magunkat, visszamentünk a hotelbe. Ez fél 10 körül volt. Felértünk a szobánkba, és sajnos elég nagy hangzavar fogadott. Az ablakunk egy kis közlekedőre nézett, a szemben lévő helyiségekből hangos zene szűrődött át. Gondoltuk nem tart sokáig a buli. Egy óra múlva letelefonáltam a recepcióra, megkérdeztem, hogy mégis mi van a szomszédban és meddig tart. Mondja a recis, hogy lagzi van a hotel éttermében, éjfél körül abbahagyják. Fasza... Örülünk neki... Próbáltuk elütni az időt, de aludni képtelenség volt. Éjjel fél 1-kor megint letelefonáltam, hogy jó lenne, ha csinálnának valamit, mert nagy a zaj, és különben is már késő van. 1 órakor már olyan mérges voltam, hogy lementem személyesen a recepcióra reklamálni. Szegény fickó nem győzött bocsánatot kérni, mondta, hogy már mások is panaszkodtak, és hogy a kollégái már próbálják leállítani a bulit, de hát tudjuk hogy van ez: "kicsit" ittasak az emberek, jó kedvük van, stb. Dúlva-fúlva visszamentem a szobába, de éjjel 2-kor megint lementem és mondtam, hogy adjon másik szobát, mert nem vagyok hajlandó ilyen hangzavarban tölteni az éjszakát. Persze teltház volt, bár gyanítom csak nem akart másikat adni. Szerencsére nemsokára abbamaradt a zene, hangoskodás, és végre el tudtunk aludni.

London maraton 2009

2009.04.26. 19:00 | Dajana | komment

Nem kellemes arra ebredni, hogy egy helikopter koroz az ember feje felett. Na mindegy, el lehet viselni neha, foleg ha olyan szep ido van, mint ma!

Nagyon nem volt betervezve a maraton figyelemmel kiserese, de kenytelenek voltunk reszt venni benne. Mindig vasarnap delelott jarunk vasarolni, mert akkor csupa jo dolgokat lehet kifogni jo aron.  Mikor bekapcsoltam a tevet, mar lattam, hogy gondban leszunk, mert az utcak le voltak zarva. Ettol fuggetlenul nekiindultunk, gondoltuk valahol majdcsak atkelunk az uttesten. Lesetaltunk az utca vegere. Hangzavar igencsak volt, szurkolok is, nem keves. Nagyon tetszettek a kulonfele jelmezek, nemelyik olyan vicces/otletes volt, hogy csak lestem! Kedvenceim: Elvis, hupikek torp, rinocerosz, Batman, Superman, Spiderman, Spongebob, alma, katicabogar, csillagharcos, stb. Meresztgettem a szemem, de nem lattam egyetlen celebrity-t sem. Kb 15 perce acsorogtunk mar, mikor kezdtek ritkulni a futok, igy nem torodve az ut szelen allo szervezokkel es rendorokkel atiszkoltunk az uton. Mire vegeztunk a vasarlassal, mar eltuntek a versenyzok, szetszeledt a tomeg es a szervezok elkezdtek leszedni a diszleteket.

Meg is lepodtem volna, ha nem egy afrikai nyeri a maratont!

Varatlan latogato

2009.04.24. 16:50 | Dajana | komment

Ebedido kicsit kesore sikeredett, mar szinte mindenki vegzett az ebeddel 3 ora korul. Ucsorgok egyedul a konyhaban, fura hangokat hallok. Egyszercsak bekukucskal egy cicafej az ajton! Bamulok ra, dorzsolom a szemem, hatha halucinalok. Ramnez, nyavog, elszalad. Kovetkezo pillanatban Sylwia esik be a konyhaajton, hogy lattam-e merre ment a macska. Kaja otthagy, mindketten a nyomaba. A cirmi felszaladt ket emeletet, lathatoan nagyon be volt fosva. A feladat ramharult, hogy becserkesszem, senki nem merte megfogni, feltek, hogy megkarmolja oket. Meg jo, hogy ott voltam. :) Felnyalaboltam szegenyt (brit rovidszoru volt egyebkent), kozben nyavogott szuntelenul. Volt rajta nyakorv, azon a gazdaja neve, cime, telefonszama. Mikor megneztem a biletat, rogton tudtam, hogy az epulet mogotti utcabol valo a cica, igy csak kinyitottam a hatso ajtot es kiengedtem az utcara, ugyis hazatalal. Mint kiderult, szegeny szo szerint beesett az egyik alagsori nagy irodaba, amelyiknek uvegbol van a teteje egy reszen, es az ablak jo idoben nyitva. A konyvelesen dolgozok szoktak latni, ahogy a macsek napozik a teton vagy kergeti a galambokat. Es most addig balettozott az ablak korul, hogy veletlenul beesett. :)

Lehet nem kellett volna elengednem, inkabb hazavittem volna magamnak!

:)

2009.04.21. 15:49 | Dajana | komment

Juppiiiiiii!!!! Vettem ma egy bicajt online, par napon belul szallitjak! Jovoheten pedig megyunk Brusszelbe! Es meg a nap is sut, kellemes meleg van! A meloval pedig mar delben kesz voltam, most mar csak ucsorgok itt szepen fel 6-ig! Jaj de jo ez a mai nap! :)

Érdekes vacsora

2009.04.19. 23:36 | Dajana | komment

Ez a bejegyzés nem lesz hosszú. A hatásszünet érdekében.

Vacsira joghurtos-meggyes-lepényhalas kuszkuszt csináltam!

A büdös hús esete

2009.04.18. 15:34 | Dajana | komment

Az a baj, hogy ha meglátok valamit jó áron, akkor muszáj megvennem. Egyszerűen nem tudom otthagyni. Vagyis ez még nem lenne baj, de ha kajáról van szó, akkor igen. Ha törik, ha szakad, be kell nyomorgatni a cuccokat a hűtőbe meg a fagyasztóba. Már két napja meg kellett volna csinálni azt a nagy adag csirkemellet, ami kihívóan mutogatta magát minden egyes alkalommal, mikor kinyitottam a hűtőajtót. De hát mit tegyek, ha időközben veszek újabb akciós husikat, aztán azokra terelődik a figyelmem? A csirkemell meg is haragudott rám/ránk, hogy nem foglalkoztunk vele, és mérgében megromlott. Tegnap este már gyanús szag terjengett a hűtőben, bíztam benne, hogy nem az, amire gondoltam. De az volt. És milyen büdös, te jó ég! Szabi szépen megfogalmazta: olyan büdös, mint a döglött macska az út szélén! Ezen valójában már tegnap óta röhögünk folyamatosan. :) Mindenesetre jó lecke volt.

Végre jó idő van, az egész heti borús-esős-hideg időjárás után előbújt a napocska! Most még gyorsan megiszom a petrezselyem teámat (igen, jól olvastad!) és indulok boltba, szombat lévén biztos lesznek kétmillióan... Aztán csak ésszel az akciós termékek körül! :)

Vége a lazsálásnak

2009.04.14. 15:35 | Dajana | komment

Te jó ég, milyen nehéz volt ma reggel felkelni 4 nap punnyadás után! Ráadásul elfelejtettem előző nap megvenni a heti travelcardomat, így az eggyel előbbi vonathoz kellett kimennem. Mivel 3-as zónában lakunk, így az állomáson nem tudok 1-2-es zónára jegyet venni, ezért kell megszakítanom az utamat Greenwich-ben. Csodálatos. 1 ember még mindig állt előttem a sorban, mikor begurult a vonatom. Szerencsére időzött egy picit az állomáson, így még pont fel tudtam ugrani a legutolsó kocsiba, mielőtt csukódtak volna az ajtók. Amúgy soha nem szállok a vonat végére, mert nem akarok aztán 10 kilométert gyalogolni a kijáratig, de hát a kényszer nagy úr.

A húsvéti hosszú hétvége nem volt eseménydús. Annyi filmet néztem az eltelt 4 napban, mint amennyit általában 2 hónap alatt szoktam. (Én péntektől hétfőig voltam szabad, Gabi persze kedd-szerda. Tipikus...) Szerencsére itt még csak hírből sem ismerik a locsolkodást. Mi sem erőltettük. Hülyeség az egész, csak arról szól, hogy a lányok bűzlenek a pacsulitól a nap végére, a fiúk pedig lerészegednek, és ezért még több tízezer forintot is kapnak.

Fogtunk egeret is. Mármint a csapdánk. Nagyon megrázó volt, ahogy hallottam a csapódást, majd ott lógott szegényke élettelen kis teste. Közelről persze nem mertem megnézni, csak annyit láttam, hogy nagyobb volt, mint a kis Pockom (törpehörcsögöm). Egyszer már fogtunk egyet ragacsos csapdával, de azt elengedtük. Nem bírtam elviselni, ahogy cincogott, szenvedett, próbált kiszabadulni. Ez állatkínzás! Meddig lett volna ott, amíg éhen/szomjan nem hal? 1 hétig talán? Ez a sima egércsapda legalább villámgyorsan végzett vele. Reméljük nem lesz több megrágcsált kenyér, bagel, alma, stb.

Rengeteg posta érkezett ma, egy kisebbfajta erődöt építettem magam köré a borítékokból. :) De jutott mára egy kis vidámság is: az új contract manager-ünk neve Julia Roberts! Biztos bele fog telni pár hétbe, mire megszokom! :) Szegény, nem lehet könnyű dolga, ha új emberekkel találkozik, mert folyton ugratják! Továbbá arra is fény derült, hogy Christian nem francia származású, hanem Mauritius-i! (Tudjátok, az a kis csöppnyi sziget Afrikától dél-keletre, Madagascar mellett, igazi földi paradicsom.) Nooormááális??? Egy olyan meseszép helyről eljön egy ilyen borús, esős országba? Áááááá!!! Mindenesetre ajánlani fogom, hogy a következő JAC céges buli nála kerüljön megrendezésre. Vagy legalább hívjon meg néhányunkat egy pár napra. :)

Jo dolog recisnek lenni

2009.04.07. 11:02 | Dajana | komment

Buenos dias! Habla usted espanol? avagy Bonjour! Parlez-vous francais? illetve Buon giorno! Parla italiano? továbbá Guten morgen! Sprechen Sie deutsch? stb. stb. stb.

Ezek a mondatok mindig mosolyt csalnak az arcomra. :) Vajon honnan veszi a kedves telefonáló, hogy beszélem a nyelvét? Na jó, persze megfordulhat a fejében, hogy a mai világban szinte mindenki beszél 1-2 idegen nyelvet, na de hogy ezt az angolokról feltételezik? Ez egy lusta, kényelmes népség, minek erőltesse magát, hiszen bárhova megy a világon, valaki biztos beszél angolul. Ők nincsenek rákényszerítve arra, hogy nyelvet tanuljanak. (Tisztelet a nagyon kevés kivételnek, ismerek párat, aki folyékonyan beszél franciául, németül, olaszul. Le a kalappal!) De mint tudjuk egy kis optimizmus sosem árt. Tehát kedves kliensek, nyugodtan buenos dias-ozzatok továbbra is, én örülök neki! :) Ha meg nagyon nem értjük meg egymást, akkor csak továbbkapcsollak valamelyik olasz/spanyol/francia/stb. kollégámhoz. :)

Au revoir!

2009.04.06. 18:30 | Dajana | komment

Chloe pocakja már hatalmas. Ma volt az utolsó napja, 3-4 hét múlva jön a bébi! A virágcsokor, amit kapott, annyira gyönyörű volt, hogy legszívesebben elloptam volna. :) Szeptemberben jön vissza dolgozni, bár a pici még csak 5 hónapos lesz. Na de kérem, nem túl korai ez? Legalább 1 évet otthon maradhatna vele, nem? Ááh, addig biztos még meggondolja magát.

...

2009.04.06. 10:45 | Dajana | komment

Uuuuuuutálom a hétfőt!!! Ki nem? De legalább itt van Lisa és Johnny, minden reggel jókedvre derítenek!

Mint megtudtam, 4 napos lesz most a hétvége. Arról fogalmam sem volt, hogy pénteken sem dolgozunk. (Kár, hogy Gabi végig fog...) Valószínűleg maradok Londonban, mert kész öngyilkosság lenne nekivágni egy városon kívüli kirándulásnak. Jó lett volna meglátogatni Lucy-t és Lee-t Manchesterben, de nem vagyok a magam ellensége. Előreláthatólag 10 millió ember indul neki az utaknak, hatalmas dugó varható. Főleg úgy, hogy a válság miatt nincs pénze a családoknak külföldre utazni.

Ma kezdődött a 2 hetes tavaszi szünet az iskolákban, és gondolom sok szülő is vett ki szabadságot, hiszen érezhetően kevesen voltak a metrón/vonaton, sőt még le is tudtam ülni! Wow! Az élet apró örömei. :) Már csak az aggaszt, hogy a két kis negró kölyök alattunk otthon lesz. Az őrületbe kergetnek azzal, hogy folyton ugrálnak, rohangálnak, dübörögnek, visítanak. Remeg a talpunk alatt a padló! Utálom, amikor órákon keresztül csak azt kell hallgatni, hogy bang-bang-bang... Ha azt akarom, hogy nyugtom legyen, akkor el kell mennem a lakásbol. Aaaarrrrghhh!

Mit csinálsz az új cipőddel? Fokozatosan betöröd, hozzászoktatod a lábad, ugye? Pontosan. Normális embernek nem jut eszébe elmenni rögtön futni fél órát. Most már én is tudom. Tele van a lábam vízhólyaggal...

Végre péntek

2009.04.03. 11:20 | Dajana | komment

Jaaaajjjj, végre itt a várva várt Péntek. Így, nagybetűvel. Reggel olyan fáradt voltam, hogy képtelen voltam felkelni, az ébresztő után visszaaludtam egy kicsit. El is késtem természetesen. A héten már másodszor. Ez lenne a tavaszi fáradtság? Vagy csak ennyire megviselne az az 1 óra mínusz? De ne panaszkodjak, hiszen végre világos van még, mikor hazaérek (este 7-kor).

A héten szerencsére nem találkoztam kallerral. Nagyon megviselt a múlt heti random ellenőrzes. November óta lakunk Greenwichben, azóta járok vonattal, és ez volt a legelső alkalom, hogy inspectorokba futottam. Rögtön egy 5 fős csapatba! Öregedtem is pár évet az alatt a pár perc alatt. Az hozzátartozik a történethez, hogy a Travelcardom az utolsó két megállóra már nem érvényes. Mégis, mikor ellenőriztek (pedig már megvolt a story, hogy mivel vágjam ki magam), nem is nézte meg rendesen a majom, hogy hányas zónára jó, csak azt figyelte, hogy a dátum helyes. Így megúsztam egy 20 fontos büntetést. Gabitól tanultam, folyton belevisz a rosszba! :) Remélem most megint nem látom őket egy fél évig.

Láttam a Keira Knightley-val készült reklámot, amiben a családon belüli erőszakra hívják fel a figyelmet. Mit is mondjak? Elég megrázó volt. Sokkoló. Egy ilyen agresszív állat nem ember az én szememben. Klikk ide: www.cutmovie.co.uk

Miért van az, hogy az angolok nem takarják el a szájukat, amikor ásítanak? Egyik sem! Életkortól, nemtől, bőrszíntől függetlenül! Ilyen utálatos szokást, fúúúúj! Próbálok csúnyán nézni rájuk, de úgy tűnik nem érdekli őket, vagy csak nem értik, hogy mi a bajom. Viszont tolakodásnak nincs helye. Tegnap este egy pasi előrefurakodott a tömegben az állomáson, hogy ő szálljon fel elsőnek a vonatra, és mindenki meg volt botránkozva. Főleg, hogy az illető angol volt, hiszen a queue-jumping gyalázatos dolognak számít. Ha az angolok értenek valamihez, akkor az a sorbanállás.

A kezdet...

2009.04.01. 15:31 | Dajana | komment

El sem hiszem, hogy blogolasra adtam a fejem. Raadasul munkaidoben! :D

Persze alapvetoen azoknak szol, akik fontosak szamomra, de ugy erzem egyuttal sajat magamnak is irom es jo lesz visszanezni par ev mulva, hogy mi tortent velem. Mellesleg ez a blog remekul helyettesiti a leveleket (amiket mostanaban gyalazatos modon alig irok, ezert utolag is bocsanat!).

Nincs jelentosege, hogy aprilis elseje van. Nem szandekosan kezdem el ma irni, csak epp toltogettem egy online kerdoivet, ahol tobbek kozott a blogokrol is volt szo. Gondoltam kiprobalom.

Ha mar itt tartunk, aprilis elseje, avagy bolondok napja. Ahmad kollegam nagyon megszivatta a fonoket! Teljesen komoly arccal bejelentette, hogy felmond. A fonoke be is vette! Ledobbent egy kicsit, hiszen varatlanul erte a bejelentes, de mondta, hogy rendben, csak majd irasban is adja be. Hat nem tudom, ilyennel talan nem kene hulyeskedni.

Tegnap este erkezett Londonba Barack Obama es ma kezdodik a G20 talalkozo. Ezzel mindossze annyi problemam van, hogy nagy valoszinuseg szerint fennakadasok lesznek a kozlekedesben. Sajnos a vasut- es metroallomas, amit hasznalok, nagyon kozel van a Royal Bank of Scotland, a Bank of England, valamint a Royal Exchange (Tozsde) epuleteihez. Olvasom a hireket, tobb ezer "verszomjas" ember tuntet. Most mar ertem, hogy miert tanacsoltak azt a bankaroknak, hogy ne menjenek ma dolgozni, vagy ha megis, akkor ne oltonyt viseljenek, hanem laza utcai ruhat...

 Igy elso nekifutasra most csak ennyi. Remelem hamar belejovok a blogolasba!

süti beállítások módosítása