Dia naplója

Ezt a blogot azoknak írom, akik fontosak számomra és sajnos nem lehetnek velem az 1600 km-es távolság miatt.

Naptár

január 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Linkblog

Vége a lazsálásnak

2009.04.14. 15:35 | Dajana | komment

Te jó ég, milyen nehéz volt ma reggel felkelni 4 nap punnyadás után! Ráadásul elfelejtettem előző nap megvenni a heti travelcardomat, így az eggyel előbbi vonathoz kellett kimennem. Mivel 3-as zónában lakunk, így az állomáson nem tudok 1-2-es zónára jegyet venni, ezért kell megszakítanom az utamat Greenwich-ben. Csodálatos. 1 ember még mindig állt előttem a sorban, mikor begurult a vonatom. Szerencsére időzött egy picit az állomáson, így még pont fel tudtam ugrani a legutolsó kocsiba, mielőtt csukódtak volna az ajtók. Amúgy soha nem szállok a vonat végére, mert nem akarok aztán 10 kilométert gyalogolni a kijáratig, de hát a kényszer nagy úr.

A húsvéti hosszú hétvége nem volt eseménydús. Annyi filmet néztem az eltelt 4 napban, mint amennyit általában 2 hónap alatt szoktam. (Én péntektől hétfőig voltam szabad, Gabi persze kedd-szerda. Tipikus...) Szerencsére itt még csak hírből sem ismerik a locsolkodást. Mi sem erőltettük. Hülyeség az egész, csak arról szól, hogy a lányok bűzlenek a pacsulitól a nap végére, a fiúk pedig lerészegednek, és ezért még több tízezer forintot is kapnak.

Fogtunk egeret is. Mármint a csapdánk. Nagyon megrázó volt, ahogy hallottam a csapódást, majd ott lógott szegényke élettelen kis teste. Közelről persze nem mertem megnézni, csak annyit láttam, hogy nagyobb volt, mint a kis Pockom (törpehörcsögöm). Egyszer már fogtunk egyet ragacsos csapdával, de azt elengedtük. Nem bírtam elviselni, ahogy cincogott, szenvedett, próbált kiszabadulni. Ez állatkínzás! Meddig lett volna ott, amíg éhen/szomjan nem hal? 1 hétig talán? Ez a sima egércsapda legalább villámgyorsan végzett vele. Reméljük nem lesz több megrágcsált kenyér, bagel, alma, stb.

Rengeteg posta érkezett ma, egy kisebbfajta erődöt építettem magam köré a borítékokból. :) De jutott mára egy kis vidámság is: az új contract manager-ünk neve Julia Roberts! Biztos bele fog telni pár hétbe, mire megszokom! :) Szegény, nem lehet könnyű dolga, ha új emberekkel találkozik, mert folyton ugratják! Továbbá arra is fény derült, hogy Christian nem francia származású, hanem Mauritius-i! (Tudjátok, az a kis csöppnyi sziget Afrikától dél-keletre, Madagascar mellett, igazi földi paradicsom.) Nooormááális??? Egy olyan meseszép helyről eljön egy ilyen borús, esős országba? Áááááá!!! Mindenesetre ajánlani fogom, hogy a következő JAC céges buli nála kerüljön megrendezésre. Vagy legalább hívjon meg néhányunkat egy pár napra. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://dialondon.blog.hu/api/trackback/id/tr741064658
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása